- Valóban döntünk-e vagy a döntés csupán egy illúzió…-
Ma eszembe jutott egy régebben látott film- A nő kétszer- és újra elgondolkodtatott, mennyire apró pillanatok formálják az életünket. Egyetlen döntés, egyetlen elágazás – akár a filmben a metrót elérni vagy lekésni – teljesen más útvonalakat nyithat meg, mégis mindkettő a mi fejlődésünket rajzolja.
Egy kedves barátommal ma épp erről (is) beszélgettünk, hogy az Élet (fonala) egyszerre rugalmas és szoros, kiszámíthatatlan és mégis tökéletesen rendben futó. Néha a véletlenek, néha a döntéseink vezetik, de minden pillanat – a nevetés, a fájdalom, a véletlen vagy épp a szeretet – formál bennünket.
Az is elgondolkodtató, hogy a két életút végkimenetele a filmben ugyanaz- mégis az oda vezető út minden tapasztalatában más, mert a végkimenetel nem feltétlenül függ az út részleteitől, de az út alakítja az élményt és a személyiséget.
A döntéseink láncreakciót indítanak el, új barátok, szerelmek, veszteségek, örömök – talán mind-mind egyetlen pillanatból születnek.
Véletlenek és döntések táncolnak együtt, mi pedig egy láthatatlan fonalat követünk, néha meg-megállva vagy épp sietősen szaladva.
Előfordul, hogy felmerül a kérdés, mi történik, ha másképp cselekszünk, egyáltalán valóban döntünk-e vagy a döntés csupán egy illúzió és a sors egy nagyobb terv része…